Csaknem 200 ország vezetője találkozott november 29. és december 11. között Párizsban, hogy az éghajlatváltozásra vonatkozó új nemzetközi megállapodásról tárgyaljanak a 2020 utáni időszakra vonatkozóan. Az Európai Parlamentnek kiemelt szerepe van az új egyezmény kialakításában, állásfoglalásukban megfogalmazták a céljaikat, amelyet az októberi plenáris ülésen megszavaztak az EP-képviselők.
Végül a sok egyezkedés után, december 12-én elfogadták a párizsi klímaegyezményt, ami az elmúlt idők egyik legnagyobb és legfontosabb összefogását és elszántságát mutatja a klímaváltozás kontrolálása végett. A megállapodás hatalmas lehetőségeket teremt az országoknak egy alacsony széndioxid-kibocsátású fejlődés és növekedés felé vezető úton haladva
( Bővebben:
2 Celsius fok…
Ez az a célérték, amelyre leginkább fókuszáltak a döntéshozók. Az iparosodás óta mért globális átlaghőmérséklet jelenleg 0,86 Celsius-fokkal tér el a korábbiaktól, és tudományos becslések szerint 2100-ra elérhetjük a kritikus 2 Celsius-fokot is, melynek súlyos, visszafordíthatatlan következményei is lehetnek. A tudományos élet és számos fejlett ország is kampányolt a 1,5 Celsius-fokos célérték mellett, így nem meglepő, hogy a klímaegyezmény szövegébe a 2 Celsius-fok, mint kötelező irányelv mellé betették a 1,5 Celsius-fokot is, mintegy alternatívát, hogy azért erre irányulnak majd a törekvések.
Garancia…
A célok elérését azzal próbálják garantálni, hogy először 2023-ban, majd utána ötévenként kötelező felülvizsgálatot írnak elő a célok pontosítására, erősítésére, és csak a meglévőnél ambiciózusabb vállalásokat lehetne ezekben elfogadni. A rendszer előkészítésére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) 2018-ra egy, a 1,5 fokos pálya hatásait modellező jelentést kell prezentálnia. Az ötévenkénti felülvizsgálatot megfejelik egy erősnek ígérkező átláthatósági rendszerrel. Ezzel a beszámolási, monitorozási és utókövetési struktúrával érdemben összevethetővé teszik a tagállamok klímatörekvéseit. A rendszert a fejlett világ kényszerítette ki a fejlődőktől.
Nagyvállalatok közreműködése…
114 amerikai nagyvállalat csatlakozott a Science Based Targets elnevezésű társuláshoz, amelynek célja, hogy a párizsi klímaegyezményben rögzített 2 Celsius-fok küszöbérték megtartásában aktív szerepet vállalnak, és tudományos adatokra támaszkodva új üzletpolitikát folytatnak. Közülük már tíz nagyvállalat a Coca-Cola Enterprises, Dell, Enel, General Mills, Kellogg's, NRG Energy, Procter & Gamble, Sony, és a Thalys máris konkrét célokat jelölt ki.
Törekvések…
400 város csatlakozott egy kezdeményezéshez, mely a világ nagyvárosainak polgármestereit tömöríti. Ők amellett tették le voksukat, hogy az általuk vezetett közösségekben a károsanyag kibocsátást csökkentik különféle helyi intézkedésekkel, kezdeményezésekkel. Ezzel az összefogással 2030-ig évente 750 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe.
20 ország és Bill Gates ötlete nyomán 30 dollármilliomos üzletember közös csoportja arra tett ígéretet, hogy megduplázzák a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre szánt összegeket. Vagyis a jelenlegi 5 milliárd dollár helyett 10 milliárd dollárt fordítanak erre a szektorra a következő 5 évben. A Bill Gates által kezdeményezett koalíció (Breakthrough Energy Coalition) mellett az India vezette Nemzetközi Napenergia Szövetség célja is hasonló, ők arra törekednek, hogy világszerte 100 országot hozzanak össze, hogy közösen növeljék a napenergiával kapcsolatos fejlesztéseket. A cél egymilliárd napelemes beruházás megvalósulása. India önmaga szeretne 2022-ig 100 gigawatt energiát napenergiából előállítani.
Érdekesség…
21 tonna szén-dioxid volt a rendezvény teljes szénlábnyoma, és hogy karbonsemlegessé tegyék a párizsi klímatalálkozót, ezt kompenzálták egy perui fatelepítési programban való részvétellel, ahol 27 ezer fát ültetnek.)
http://energiaoldal.hu/parizsban-lelektani-attores-tortent/
http://index.hu/kulfold/eurologus/2015/12/12/vegul_megmentettek_a_foldet_parizsban/
Kapcsolódó dokumentumok
